Új jelszó kérése

Vásárló belépés

Termékajánló

Fizetési megoldás

Hírlevél

Hogyan válasszunk vadkamerát?

Mi az a vadkamera?

 

   A vadkamera modern korunk olyan találmánya, amely lehetővé teszi, hogy az állatok viselkedéséről felvételeket készítsünk természetes élőhelyükön anélkül, hogy jelenlétünkkel megzavarnánk őket. Fákon és egyéb természetes objektumokon elhelyezhetjük, hogy önműködően felvételeket készítsenek a kiszemelt terepről beállított időközönként, vagy mozgás érzékelése esetén. A személyes megfigyeléssel szemben számos előnye van. Szagával nem riasztja el az állatokat, nem alszik el és éjjel-nappal folyamatosan a területet figyeli.

   Alapvetően a vadászok igényeit szem előtt tartva fejlesztették ki a vadkamerákat, hogy információt szerezhessenek az adott terepen a vadak előfordulási gyakoriságáról és szokásaikról elősegítve a sikeres vadászat stratégiájának megválasztását. Ugyanakkor használják őket biológia megfigyelésekhez az állomány sűrűség és az ivararány meghatározásához, illetve vagyonvédelmi célokra olyan helyeken, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő energiainfrastruktúra.

Ezért használják olyan vagyonvédelmi célokra is, ahol nincs áram, vagy a védendő dolgok idényszerűen igényelnek védelmet, illetve gyakori helyváltoztatására van szükség pl.: méhkaptárok, tűzifa, víkendházak, betakarításra váró vagy már betakarított termény

 

    A felhasználásuk miatt a vadkameráknak számos követelményt kell teljesíteniük

  • Zord időjárási viszonyoknak való ellenállás, széles hőmérséklettartományban való működés, csapadékálló szigeteltség
  • Természetes környezetbe való beolvadás, minél kissebb méret, álcázó szín
  • Folyamatos és megfelelően hosszan tartó üzemidő, alacsony fogyasztás
  • Automatikus felvételkészítés, időzíthetőség, fényviszonyokhoz való alkalmazkodás, megvilágítás működtetés
  • Megfelelő minőségű, és mennyiségű felvétel rögzítése, tárolása, esetleg küldése és megjelenítése
  • Biztonságos elhelyezhetőség, védelmi funkciók

 

    Használatából fakadó előnyök:

  • Ritka állatok megjelenésének az észlelése
  • Vadetető hatékonyságának az ellenőrzése
  • Egy korábban látott és kiszemelt vad figyelésére
  • A szaporodási időszakmiatti viselkedés felderítésére
  • Kóbor állatok, nem kívánatos ragadozók ellenőrzése
  • Áthaladó túrázók felderítése

 

A vadkamera anatómiája

 

 

 

 

Objektív

   Kis méretű 3,6-3,1 apertúrájú, 52-55º látószögű objektív, amely automatikusan vezérelt IR szűrővel van ellátva.

   A digitális fényképezőgépek szenzora alapvetően érzékeny az IR tartományban, de hétköznapi esetben ez az érzékenység zavarja a "normál" képek elkészítését, ezért a gyártók beépítenek a szenzor elé egy alul áteresztő szűrőt, ami az infravörös fényt  kiszűri. Emiatt a normál fényképezőgépek IR érzékenysége minimálisra csökken.

   A vadkamerák objektívjén azonban az infravörös szűrő automatikusan vezérelt attól függően, hogy a kamera az érzékelt fényviszonyok alapján bekapcsolja-e az infravörös megvilágítást vagy nem.

Az éjszakai felvételeknél az infravörös szűrő elkerül az objektív lencséje elől ezért az éjszakai kép fekete-fehér árnyalatú.

 

Mozgásérzékelő

   Az automatikus felvétel készítés legfontosabb eleme a PIR mozgásérzékelő.

A PIR mozgásérzékelő a testek infravörös sugárzás formájában jelentkező hőmérséklet változásait képes érzékelni. Minél nagyobb egy test, annál nagyobb változást idéz elő az általa kibocsátott sugárzás a környezet sugárzásához képest. A sugárzás egy úgynevezett Fresnel lencsén keresztül jut az érzékelő felületére. A Fresnel lencse segít a megfigyelt tér vízszintes és függőleges zónákra való felosztásában. Az érzékelő befogási szöge kb. 35-42º között van.

 

   Ha a környezet és az érzékelendő test által kibocsátott hőmérséklet különbsége nagy, akkor az érzékelési hatótávolság nagyobb. Ezért megfigyelhető, hogy télen, amikor a hőmérséklet kontraszt nagyobb, az érzékelési hatótávolság megnövekedik.

 

 

   A PIR érzékelők az erős és eltérő hőmérsékletű légáramlatokat is érzékelhetik. Ezért tanácsos kihelyezéskor ezt figyelembe venni és kevésbé szeles helyekre rakni a vadkamerát. Ne helyezze a kamerát faágak közé, illetve a fényképezőgép előtt lévő ágakat távolítsa el ha az elkerülhetetlen az ideális kihelyezéshez.

 

Éledési idő, oldalsó mozgásérzékelők

   Egyes típusok rendelkeznek oldalsó mozgásérzékelőkkel, amelyek tovább növelik az érzékelési terület nagyságát.

A vadkamerák általában készenléti üzemmódban pihennek az alacsony fogyasztás érdekében, ilyenkor csak a mozgásérzékelők üzemelnek. Amint a mozgásérzékelők aktivitást érzékelnek, életbe lép a fényképezőgép többi egysége így maga a digitális kamera egysége is. Ezt az időtartamot nevezik éledési időnek. A piacon megtalálható megfigyelő kamerák éledési ideje 0,6 és pár másodperc között mozog. Hosszú éledési idő esetén előfordul hogy az esemény (állat) felvétele nem történik meg időben és ezért az esemény lemarad vagy csak részben van rajta a felvételen.

Az éledési idő csökkentését több módon érhetik el. Az egyik ilyen mód az oldalsó érzékelők alkalmazása. A fényképezőgép összesen 3 mozgásérzékelője lefedi a fényképezőgép előtti 100 – 120º-os objektív látószöget, ami nagy biztonsággal átfedi az objektív 52-55º-os befogási szögét. Amint az állat először az oldalsó mozgásérzékelőket aktiválja, a fényképezőgép az első érzékeléstől számított kb. 1 másodperc múlva már készen áll, hogy a felvételt elkészítse. Így amikor a vad a középső mozgásérzékelőt aktiválja, vagyis a készítendő fénykép közepén helyezkedik el, akkor már a felvétel egy minimális késedelemmel készül el és a vad teljes teste a felvételen lesz.

   Abban az esetben, ha a vad csak az oldalsó mozgásérzékelő érzékelési tartományában mozog, 3 másodperc után a fényképezőgép visszaáll automatikusan készenlétbe. Ha ezek után később a vad a mozgása során a fényképezőgép elé kerül, csak akkor éled fel a fényképezőgép, ha a vad a középső mozgásérzékelő érzékelési tartományában van. Ekkor elegendő a kb. 0,8 másodperces éledési idő a felvétel elkészítésének a kezdetéig, ugyanis ebben az esetben a vad mozgása lassabb. Az ilyen kameráknál a középső mozgásérzékelő tere szűkebbre fókuszált, tehát az érzékelés távolsága nagyobb lehet. Az oldalsó mozgásérzékelőt az Acorn típusoknál láthatjuk.

Az éledési idő csökkentését más gyártók a hardver teljesítményének a növelésével érik el.

 

Megvilágítás

   Különböző megvilágítás típusok közül választhatunk. Ezek közül az egyik csoport a normál fényképezőgépnél ismert fehér fényű vaku, illetve a LED-es megvilágítás. A fehér fényű vaku csak egy pillanatra villantható fel, ezért videofelvétel megvilágításához nem alkalmazható. A LED-es megvilágítás lehet 850nm és 940nm fény hullámhossz tartományú. A 850nm-es megvilágításnak a látható fény tartományán belül is vannak összetevői, ezért amikor megvilágítás működik, a LED-ek piros fénye látható az emberi szem számára. A 940nm-es LED megvilágítás láthatatlan így teljesen álcázottan tud éjszaka üzemelni. Az állatokat a 850nm-es megvilágítású verzió sem zavarja, kivétel ha már volt a piros fény megjelenéséhez köthető negatív tapasztalata, mint például puskalövés.

 

 

   A megvilágítás erőssége egyenesen arányos a LED-ek számával. Minél több LED-del rendelkezik a kamera, annál erősebb a fény és nagyobb a megvilágítás hatótávolsága. A 940nm-es LED megvilágítás azonban gyengébb éjszakai képet készít, mint az ugyanannyi LED-el rendelkező 850nm-es. Ennek az oka az, hogy a magasabb hullámhosszú fény irányában a kamera érzékelőlapkája kevésbé érzékeny.

Valamennyit tehát áldoznunk kell azért, hogy a megvilágítás láthatatlan legyen.

Webáruházunkban a láthatatlan megvilágítású kamerák képét az alábbi ikonnal láttuk el a  könnyebb megtalálás érdekében.

 

A megvilágítás teljesítményét tudjuk bővíteni önálló megvilágító egységekkel. Az egység a vadkamera megvilágító felületére helyezett vezetékes vagy rádiós érzékelő alapján működik. A rádiós megvilágító egység hatótávolsága megengedi, hogy akár több fával arrébb helyezzük el a segédmegvilágítást.

 

Fényérzékelő

   A fényérzékelő alapján dől el, hogy a kamera használ-e megvilágítást vagy sem. Ha a fényérzékelő koszolódik, vagy valami közelről betakarja, akkor a kamera minden esetben bekapcsolja a fényt és ennek eredményeképpen hamarabb lemeríti a tápellátást.

 

 

Irányfény vagy lézer irányzék, érzékelést visszajelző LED

   Az irányfénnyel vagy lézer irányzékkal pontosabban be lehet állítani a kamera irányát és a készítendő kép közepét. A kamera által rögzített kép középpontjának megtalálásához a kamera elé kell állni és meg kell keresni azt a helyet, ahol a LED fénye a legerősebben világít. Ez lesz az a hely, ami majd a felvételek középpontjában lesz. Ahogy a középponttól távolodunk, a LED fényét annál gyengébben érzékeljük. Lézer irányzéknál tilos a fénybe nézni, ilyen típusnál a kivetített piros pont mutatja a kép középpontját.

   Az érzékelés tesztelésekor a megfigyelt terület egyik szélétől a másikig a fényképezőgép objektívje előtt különböző távolságokban és szögekben való elsétáláskor a kamera elején lévő vörös LED minden egyes alkalommal felvillan amikor a kamera mozgásérzékelője mozgást érzékel, fényképet azonban nem készít.

   Oldalsó mozgásérzékelős típusnál a mozgásjelző fény kéken villan fel, amikor a mozgást az oldalsó mozgásérzékelők egyike érzékeli. Ha a mozgásjelző fény pirosan villan fel, akkor a mozgást a középső mozgásérzékelő érzékeli.

 

    A külső burkolaton többnyire az alján található a külső táp csatlakozó és konzol rögzítő menetes furat.

 

   A kamerán találhatóak még hevedernyílások a rögzítéshez és zárófül ha esetleg le szeretnénk zárni a burkolatot. Bár ez durvább behatás ellen nem nyújt védelmet. Mikrofon furat található azoknál a típusoknál, amelyek a videofelvételhez hangot is tudnak rögzíteni.

 

   A burkolat alatt a külső behatásoktól és nedvességtől elzárva találhatjuk meg a további részeket.

 

Memóriakártya nyílás (memóriakártya)

   Mindegyik típushoz SD, SDHC memóriakártyát használhatunk, általában 16Gb-os a legnagyobb, amivel biztosan működnek. Azok a típusok, amelyek MMS-ben vagy e-mailben való képküldésre is alkalmasak általában érzékenyek a kártya írási sebességosztályára. Azokhoz legalább C8-as írási sebesség osztályú memóriakártyát ajánlok, azok közül is a SanDisk márkát.

 

Kijelző

   A kamerák majdnem mindegyike rendelkezik kijelzővel, aminek a segítségével a működési paraméterek ellenőrizhetőek és beállíthatóak. Egyes típusok kép és videofelvétel visszanézésére is használhatóak, ehhez azonban előfordul, hogy a gondosan beállított pozícióból ki kel mozdítani vagy le is kell oldani a kamerát a rögzített helyről. Ezért jobb megoldás lehet, ha inkább egy üres memóriakártyára cseréljük a készülékben lévőt a terepen tett látogatáskor és a rögzített felvételeket egy laptoppal, vagy otthon bármilyen számítógépen nézzük vissza.

 

Elemszekrény

   A vadkamerák 1,5 voltos AA, C vagy D típusú alkáli elemekkel működtethetőek. Ha tölthető elem méretű akkumulátorokat kíván használni a készülékhez, győződjön meg arról hogy az akkumulátorok feszültsége 1,5 volt. 1,2 voltos tölthető elemek használatakor a kamera 80-85%-os töltöttségről indul és így hamarabb kell cserélni. Tanácsos azonos márkájú elemeket használni.

   Hatékonyabb megoldás, ha zselés akkumulátort vagy napelemes tápegységet csatlakoztatunk. A vadkamerához kapható napelemes tápegységek megfelelően szigeteltek, hogy ellenálljanak a nedvességnek.

Ha inkább zselés akkumulátort választunk, akkor annak a szigeteléséről magunknak kell gondoskodnunk.

  Külső csatlakoztatású tápnál típustól függően a feszültségnek 6 vagy 12 voltnak kell lennie. A külső tápellátás használatát elemekkel együtt javaslom. A vadkamera elsődlegesen a külső táptól használja az energiát, kihelyezéskor azonban előfordul, hogy a külső tápot ki kell húzni a kamerából egy kis időre. Ilyenkor a kamera a korábbi beállításokat biztos hogy nem fogja „elfelejteni” mert a benne lévő elemek táplálása folyamatos még akkor is ha a benne lévő elemek már kritikus feszültségszint alatt vannak.

   Mivel a vadkamerák áramfelvétele akkor a legnagyobb, amikor a megvilágítás is működik, az éjszakai felvételek mennyisége meghatározó a tápellátás élettartama szempontjából.

   Téli időszakban a kamerát mindig friss elemekkel vagy extra külső táppal helyezzük ki, ugyanis a hideg miatt az elemek és akksik kapacitása akár 40%-al csökkenhet (-15 ºC-nál).

 

   A burkolat alatt megtalálhatjuk még a  kezelőgombokat, az  USB és kompozit videojel kimenet csatlakozókat. Az USB csatlakozón keresztül elvégezhetünk paraméter beállításokat, vagy letölthetjük a felvételeket. A kompozit videojel kimenet otthon egy TV mellett való beállításkor vagy teszteléskor jöhet jól. A képküldésre alkalmas típusoknál a burkolat alatt található még  SIM kártya nyílás is.

 

Méret

   Szeretnénk vadkameránkat megfelelően álcázni, ehhez a kis méret hatékonyan hozzájárulhat.

A legnagyobb kamera is belefér egy 22 x 18 x 10 cm-es (magasság x szélesség x mélység) hasábba, az újabb modelleknél szerencsére ehhez képest méretcsökkenés figyelhető meg. Egyes típusok igazolvány méretűek, és teljesítményben többet képesek nyújtani, mint elődeik.

 

 

 

Működés / Jellemző paraméterek

 Az alábbi funkciók közül néhány, csak egyes kameráknál elérhető.

  • Beállítható csak fénykép, vagy fénykép és video rögzítés is. Ilyenkor először a fénykép vagy fényképek készülnek el, aztán indul a videofelvétel a beállított hosszúságban.
  • A kamera készíthet 1, 2 vagy 3 képet ha mozgást érzékel, ez is beállítás függvénye.
  • „Time lapse” módban a kamera meghatározott időközönként állóképeket készít a nap folyamán. Ez hasznos lehet növényzet virágzásának, madarak fészeképítésének vagy magára hagyott helyek, mint például parkolók megfigyelésére és az aktivitás rögzítésére.

 

  •  A programozható aktivitási időablak segítségével a kamera beállítható, hogy csak a nap egy bizonyos szakaszában működjön. Ez a beállítás kapcsolható a „Time lapse” módhoz is.
  •  „Cycling save” funkció beállításakor ha a memóriakártya megtelik, akkor a régi felvételek automatikusan felülíródnak
  • A kamera azonosítója a képek alján lévő információs sávon szerepelhet, így több kamera használatakor a felvételek visszanézésénél be tudjuk azonosítani a helyet a kamera megnevezése által.
  •  A fénykép késleltetés meghatározza, hogy mennyi idő teljen el a fényképek közt, ha egy állat a kamera hatósugarában tartózkodik és folyamatosan aktiválja a kamerát.

 

Kommunikáció

   Bizonyos vadkamerák a rögzített fényképeket el tudják küldeni MMS-ben vagy e-mailben.

   Ha MMS-ben történik a rögzített képek küldése, akkor minden kép elküldése egy MMS árába fog kerülni függetlenül attól, hogy a küldés egy telefonszámra vagy egy e-mail címre történik. Ilyenkor a kamera helyben, a memóriakártyára is rögzíti a képeket.

 

   A GPRS mobilinternetes kommunikációra képes kamerák olyan képküldési módot tesznek lehetővé, amely frekventált területek megfigyelésénél jóval gazdaságosabb, mintha a képeket MMS-ben továbbítaná számunkra. Az egyes képek küldése nem az MMS küldés költségének felel meg, hanem a mobilinternet szolgáltatónál rendelkezésre álló havi internetforgalmi keretet csökkenti. Ez azt jelenti, hogy egy havi kb. 500 - 1000 Ft-ért aktivált 100Mb-os internetkommunikációs keret nagyjából 2 000 db 640X480 pixelméretű kép küldésére használható fel. A felvételeket a memóriakártyára rögzíti ugyanakkor az állóképeket azonnal el is küldi a megadott e-mail címre.

A mobilinternet alapú képküldés helyett az MMS alapú képküldésre szintén beállítható tetszőlegesen, ilyenkor ugyanúgy működik mint a fentebb ismertetett MMS küldésnél.

  Az imént említett két képküldős típus alapfunkcióként SMS küldésre is beállítható. Ilyenkor legalább az aktivitásról vagy a tápellátás merüléséről értesülhetünk.

   A GPRS mobilinternetes kommunikáció esetén a kameráknál van egy jellemző küldési hatékonyság. A készülék helyben minden képet rögzít, azonban a körülményektől függően előfordul hogy nem minden képet küldd el e-mailben. Megfelelő hálózati térerőre, tápfeszültségre, gyors írási sebességű memóriakártyára és megfelelően megválasztott késleltetési intervallum beállítására van szükség. Ez utóbbira azért, mert a megfigyeléseink alapján a kamerának szüksége van időre a mobilhálózaton való küldési folyamat befejezéséhez. Ha egymás után túl sűrűn készülnek a küldendő képek, akkor nincs ideje befejezni az előző aktivitáskor elkezdett kép küldését.

Bemutatjuk a küldési hatékonyság változását a késleltetési intervallumtól függően egy elvégzett teszt eredményei alapján, ahol a térerő 85%-os, az akku töltöttség 90%-os, a memóriakártya írási sebessége 30Mb/s volt.

 

 

Biztonság

   Egyes kameráknál beállíthatunk jelszót, hogy jogosulatlan személy ne férjen hozzá a fényképezőgép kezeléséhez, vagy a burkolatot lezárhatjuk. Ezek a biztonsági lehetőségek azonban csak egy bizonyos szintig érnek valamit.

   Valamivel nagyobb védelmet nyújtanak a biztonsági acéldobozok, amiket kulcsos acélsodrony zárral le lehet zárni és a fa törzsén is át lehet hurkolni.

 

Galéria

 

 

   Bármilyen kérdés esetén keressenek a megadott elérhetőségeken.

Üdvözlettel:

Nagy Zsolt