Kérdése van? Hívjon minket! +36-20/477-0199

Elhelyezési tanácsok vadkamera tulajdonosoknak

   A legprofibb vadkamera sem fogja lefotózni a hőn áhított vadat, ha nincs megfelelően elhelyezve. Az alapvető szabályok itt következnek.

 

Terület megválasztása

 

   Ha nem biológia vagy egyéb célú informálódás miatt helyezzük ki kameránkat, a követendő alapelvek arra irányulnak, hogy hol és mikor történik aktivitás vadászati szempontból.

  • Sózók környékén, a vadállomány méretének és minőségének a felmérésére.
  • Az elhelyezett sózóra irányítva egy fán rögzítve, lefelé döntve, a kamera hátulját felülről egy ággal megtámasztva helyezzük el kameránkat.
  • Agyarfánál vagy tisztítóhelyen.
  • Tisztítás idején megfigyelhetjük, hogy mikor számíthatunk egy területen az újra megjelenő kan, vagy bika érkezésére. 
  • Szaporodási időszakban a friss váltókra érdemes elhelyezni. A kamerát pár naponta ellenőrizni kell, a mozgás ilyenkor változékony.
  • Etetési időszakban a legaktívabb szóró területére tegyük.

 

 

   Minden felvétel begyűjtés olyan érzéssel tölt el, mint amikor a karácsonyi ajándékokat bontogatom. Vajon kiket, miket és esetleg milyen érdekes szituációt látok majd a felvételeken?

   Nincs annál kellemetlenebb, amikor valamilyen banális magamnak köszönhető hiba miatt üres memóriakártya fogad. Az alábbi listák hasznos segítséget nyújtanak majd, hogy elkerüljük a tipikus hibákat.

  

Kelléklista vadkamera körútra

 

1./ Vadkamera használati útmutató

Működési paraméterek módosításakor jól jöhet

 

2./ Csere elemek vagy akksi

A zavartalan üzemeléshez cseréljünk minden olyan elemet, ami 1,48 Volt alá esik. 6 voltos zselés akkumulátornál 5,6 volt, 12 voltosnál 11,4 volt a kritikus határ. Télen jobban figyeljünk oda a töltöttségre, különben küldött  és éjszakai felvételekre ne számítsunk.

 

3./ Csere memóriakártya

Indulás előtt ellenőrizzük, hogy a csere miatt magunkkal vitt memóriakártya üres, vagy már „értéktelen” vagy lementett felvételeket tartalmaz

 

 

4./ Gumipók

A gumipók hasznos segítség lehet a kamera pozíciójának a rögzítéséhez. Felhelyezéskor vagy igazításkor harmadik kézként megtartja a kamerát, amíg befűzzük és megszorítjuk a hevedert.

 

5./ Tartalék rögzítő heveder

6./ A vadkamerákhoz a gyártó műanyag csatos hevedert mellékel. Ez egy véletlenül erősebbre sikerül megszorítás során eltörhet könnyedén (leggyakrabban a téli hidegben).

 

7./ Digitális voltmérő

A tápellátás ellenőrzéséhez szükséges. A sávos elem teszter nem elegendő, relatíve olcsón hozzájuthatunk már két tizedes jegyig mérő multiméterhez. (Egyébként minden háztartásban jól jöhet.)

 

8./ Valamilyen kütyü a képek megnézéséhez

Ha már a terepen ellenőrizni akarjuk a felvételeket, akkor a legjobb, ha viszünk egy laptopot vagy egy digitális fényképezőgépet, amivel vissza tudjuk nézni a vadkamera felvételeit. Ha olyan vadkameránk van amin visszanézésre alkalmas képernyő is található, akkor az is jó lehet. Bár személy szerint nem szívesen mozgatom a kamerát, ha már egyszer jól belőttem az irányát.

 

9./ Fűrész vagy balta

Az objektív látóterének a tisztogatásához

 

10./ Zárkulcs

Ha használunk biztonsági acélsodrony zárt, vagy lakatot, akkor ne kövessük el azt a szarvashibát, hogy a kulcsot otthon felejtjük.

 

11./ Objektív tisztító kendő

A kamera optikai szervei koszolódhatnak eső által objektívra mosott kosz, porfelrakódás vagy ökörnyál által. Az elkoszolódott mozgásérzékelő módosítja az érzékenységet, a piszkos fényérzékelő miatt, pedig a vadkamera folyamatosan éjszakai sötétséget „lát” és hamar lemerül a megvilágítás gyakori használata miatt.

 

12./ Páramegkötő

Elektromos kütyük csomagolásában vásárlás után találunk ilyen kis apró zacskókat. Értéktelennek tűnnek, de amióta vadkamerákat használok, nem dobom ki őket. Annak ellenére, hogy a vadkamerák burkolata egész jól szigetelt, mégis előfordult már hogy párát észleltem a burkolat belsejében. Az apróbb zacskók még beleférnek a kamera belsejébe és megkötik ezt a párát.

 

Vadkamera első kihelyezése

 

1./ A kamerát lehetőleg északi irányba fordítsuk. Más égtáj felé irányítás esetén a nap bizonyos szakában erős háttérfénnyel készíthet nappali felvételt vadkameránk és a felvétel előterében lévő objektumok sötétek lehetnek. Tehát lehetőleg a nappali fény szerint sötétebb hely felől a világosabb felé irányítsuk a kamera objektívjét.

 

2./ Ha a kamerát vadváltó figyelésére helyezzük ki, a váltó irányával 45º-os szögben helyezzük ki.

   Ha az objektív iránya merőleges, akkor a vadkamera éledési ideje miatt a felvételenegyáltalán nem vagy csak az állat hátsó része lesz látható. Ha azonban az objektív iránya párhuzamos a mozgás irányával, akkor a mozgás érzékelése gyengébb.  45º-os szög az ideális vadváltóknál. A váltóra akár ki is tehetünk valami érdekeset a megcélzott területre, ami megállítja a vadat egy fotó erejéig.

  

3./ A kamera kihelyezésének a távolságát gondosan válasszuk meg, figyelembe véve a kamera érzékelési távolságát és a megvilágítás hatótávolságát. Néhány kamera érzékelési távolságának a felső határa (nyári melegben) csak 6 méter. Az univerzális távolság 4,5 – 6,0 méter között van. Ha túl közel helyezzük el, akkor az éjszakai felvételek nagyon kivilágosodhatnak az erős megvilágítás miatt.

 

4./ A kamera rögzítésére válasszunk egy elegendően vastag törzsű fát. Ha ilyen nincs a környéken, használjunk oszlopot, vagy póznát akár konzol segítségével. Körülbelül 1,1 – 1,8 m-es kihelyezési magasságot ajánlok normális esetben. Alacsonyabb felhelyezést az aljnövényzet és a borzok miatt, 2 m-nél magasabbat pedig a zavaró levegőáramlatok miatt nem ajánlok. Azonban olyan területen, ahol a kamera biztonsága veszélyeztetetett a lehető legmagasabbra helyezzük. Így egyrészt kevésbé veszik észre, másrészt ha mégis észreveszik, akkor nem érik el.

 

5./ Az objektív előtti teret tisztítsuk meg az aljnövényzettől. Győződjünk meg arról, hogy nem lógnak ágak vagy levelek az objektív látóterébe. Éjszakai felvételnél az apró tárgyak is visszaverhetik a megvilágítás fényét.

  

6./ A kamerát lehetőség szerint vízszintesen helyezzük el, hogy a lehető legnagyobb teret lássa. Az objektív középvonala a célterületen 60 – 90 cm magasan legyen

 

7./ Helyezzük be a kamerába az ellenőrzött és voltmérővel megmért feszültségszintű elemeket. Ha külső akkumulátort vagy tápellátást nem csatlakoztatunk a kameránkhoz, akkor ne tegyünk a kamerába 1,48 volt feszültség alatti elemeket.

 

8./ Kapcsoljuk be a kamerát és ellenőrizzük a beállításokat, különös tekintettel a dátumra és az időre.

 

9./ Ellenőrizzük a mozgásérzékelő működését a célterületen mozogva a visszajelző LED-ek alapján.

 

10./ Bizonyosodjuk meg, hogy a kamera elég szilárdan van-e rögzítve

 

11./ Ha tudunk, vagy akarunk helyezzünk el páramegkötő zacskót a burkolat alatt

 

12./ Csatlakoztassuk a külső tápellátást

 

13./ Kapcsoljuk a vadkamerát aktív módba.

 

14./ Zárjuk be a kamera burkolatát és a biztonsági dobozt, ha használunk ilyet.

 

15./ Amikor a kamerát magára hagyjuk, mindig győződjünk meg arról, hogy aktív. Ugyanis aktív üzemmódba való kapcsoláskor pár másodpercig a kamera ezt jelzi a számunkra LED villogással vagy visszaszámlálással. Ha véletlenül a kamerát teszt üzemmódban, vagy esetleg elcsúszott kapcsolóállással hagyjuk terepen, hiába keressük rajta ellenőrzéskor a felvételeket.

 

16./ Mielőtt teljesen magára hagyjuk a vadkamerát, haladjunk el előtte és aktiváljuk egy felvétel erejéig. Ennek két előnye van. Visszaellenőrzéskor ez alapján el tudjuk dönteni, hogy valamit elbaltáztunk-e a kihelyezéskor vagy pedig tényleg nem volt vadmozgás a területen. Második előnye pedig, hogy lesz egy referencia időpontunk a beüzemelésről a készített kép alapján, ha elfelejtettük beállítani a dátumot és az időt.

 

Felvételek begyűjtése terepen korában kihelyezett kamerából

 

1./ A célterületre érkezéskor haladjunk el előtte és aktiváljuk egy felvétel erejéig. Így szintén lesz egy referencia időpontunk a begyűjtésről a készített kép alapján, ha elfelejtettük beállítani a dátumot és az időt.

 

2./ Kapcsoljuk ki a kamerát, vegyük ki a memóriakártyát és cseréljük ki  egy üresre ha már egy beváltan működő kameráról van szó. Ha nem, akkor nézzük vissza a felvételeket és változtassuk a paramétereket, vagy a pozíciót.

 

3./ Ha a kamerát ritkán látogatjuk, ellenőrizzük voltmérővel az elemek vagy a tápellátás feszültségszintjét. Szükség esetén hajtsuk végre a cserét.

 

4./ Ellenőrizzük az optikai szervek tisztaságát, ha szükséges tisztítsuk meg kendővel.

 

5./ Ellenőrizzük a kamera pozícióját esetleges elmozdulás, heveder lazulás miatt. Elmozdulás esetén igazítsuk és ellenőrizzük a mozgásérzékelő működését a célterületen mozogva a visszajelző LED-ek alapján

 

6./ Ellenőrizzük, hogy a látótér továbbra is megfelelően tiszta-e. Ha szükséges igazítsuk el a friss hajtásokat.

 

7./ Kapcsoljuk a vadkamerát aktív módba és zárjuk.

 

8./ Ellenőrizzük, hogy valóban aktív módba kapcsolt-e, majd készítsünk magunkról referenciaképet.